|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 42 találat | lapozás: 1-30 | 31-42 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Szarka Gábor 2015. augusztus 12.Kányádi maga a versÜnnepélyes keretek között adták át szerdán Kányádi Sándornak a csíkszeredai Kriterion Házban a 2014-es Kriterion Koszorút, amellyel a Kriterion Alapítvány kuratóriuma a költő és közéleti személyiség sok évtizedes irodalmi, szerkesztői, műfordítói munkáját jutalmazta. Kányádi Sándor életművének három kulcsszava van: a Vers, a Közösség és az Emberség. Kányádi Sándor mindenekelőtt maga a Vers – fogalmazott laudációjában Székedi Ferenc kuratóriumi tag. „A szavakkal történő alkotásnak az a hihetetlen csodája, amely immár hosszú évtizedek óta a maga tömörségével, a maga utolérhetetlen értelmi és érzelmi ötvöződésével, a minden nemű és rangú közhelyek kerülésével, a bármiféle világi hatalom előtti hajthatatlanságával és ez irányú következetességével képes arra, hogy önmagát minden nemzedék, minden korosztály számára megossza, mégis mindig, ezernyi olvasás után is, újnak, frissnek, sziporkázónak hasson.” A méltatásban Székedi kiemelte, hogy akárcsak Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány létrehozója, Kányádi Sándor is mindig ott és akkor segített, ahol és amikor szükség volt rá, ott és akkor emelte fel a szavát, amikor úgy érezte, hogy megsértik, megtapossák az embert vagy alkotását, közösségi létét, rátelepednek hagyományaira. Kányádi Sándornak Ferencz Imre kuratóriumi tag nyújtotta át az oklevelet és a koszorút, Szarka Gábor konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében köszöntötte a kitüntetettet. Kányádi Sándor Domokos Gézára emlékezett, néhány közös történetet osztva meg a jelenlevőkkel. Elmondta, nincs olyan hét, nap, hogy ne gondolna az ő jó barátjára, ugyanakkor szorgalmazta egy Domokos Géza Alapítvány létrehozását. „Egy méltó, anyagiakban is megbecsült dolgot kellene létrehozni, egy Domokos Géza Alapítványt. Én az első lépést megteszem, ezt, amit itt kapok – nem a koszorút, hanem még egyéb is van –, felajánlom alapítóösszegnek. Ezzel hozzájárulok, és amíg erőm lesz, máshol is megpróbálom ezt segíteni” – hangsúlyozta a kitüntetett. A Kriterion Alapítvány 2007-ben elhunyt alapító elnökének, Domokos Gézának a kezdeményezésére húsz éve jutalmazza Kriterion Koszorúval az erdélyi magyarság azon kiemelkedő személyiségeit, akik értéket teremtenek és ezáltal a világ szellemi áramlataiba is bekapcsolják ezt a közösséget. Péter Beáta Székelyhon.ro 2015. szeptember 15.Magyar állami kitüntetések példamutató munkákértMagyar állami kitüntetéseket adtak át kedden délután Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán, melyeket Áder János köztársasági elnök adományozott a Magyar Állami Ünnep alkalmából. Zsigmond Barna Pál főkonzul arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki tegye a dolgát. Nehéz időket élünk, és összefogásra van szükség, de a megoldást ne csak kívülről várjuk, mert a megoldás bennünk is van. Mindenki tegye a dolgát, mert akkor a közösség felvirágzik, és így tudunk egyről a kettőre jutni, előre menni. „Mi most azért vagyunk itt, mert büszkék vagyunk arra, hogy van egy évezredes magyar kultúránk, vannak olyan személyiségeink, akik ezt a kultúrát viszik előre, ki-ki a maga sorsa, rendeltetése szerint, ki az oktatásban, ki a lelki életben, ki a gazdasági életben, ki a tájékoztatás világában, de mindenki teszi a dolgát, és a magyar kultúrát, a magyar nyelvet szolgálja. Akkor van magyar megmaradás a Kárpát-medencében, ha vannak olyan személyiségeink, akik példát tudnak mutatni” – mondta el a főkonzul. Az erdélyi magyar nyelvű oktatás és nevelés számos területén végzett, fáradhatatlan és nélkülözhetetlen tevékenysége, valamint a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza létrehozása érdekében végzett példaadó munkája elismeréseként Burus Siklódi Botond a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Burus Siklódi Botond alapelve a minőség, a hitelesség és a tisztesség jegyében dolgozni nemzeti közösségünkért – hangzott el a laudációban, melyet Szarka Gábor konzul olvasott fel. „Emberi értékei, magatartása is példaértékű. A szakmai tudás és tájékozottság jellemző minden általa irányított területen. Munkabírása, pontossága közismert. Szolgálatra állította be életét, amelyet hivatástudattal teljesít.” Burus-Siklódi Botond kémia-fizika szakos tanár, a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. 1983-1991 között a Maros megyei dicsőszentmártoni általános iskolában tanított, majd tevékenységét Hargita megyében folytatta. A Megyei Pedagógusok Háza igazgatójává való kinevezése után alkotta meg életművét, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házát. Burus Siklódi Botond a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnökének tanácsosa, majd főtitkára lett. A Székelyföldi Területi Oktatási Központ vezetője, és a Bolyai Nyári Akadémia programmenedzsereként nélkülözhetetlen embere lett a pedagógusok szövetségének. 2011-ben az RMPSZ tisztújító közgyűlése elnökévé választotta, amelyet 2015-ben is megerősített újabb négy esztendőre. Elnökként a szövetség munkáját a magyar tannyelvű oktatás és nevelés hatékonyabbá tétele és minőségi fejlesztése érdekében szervezi és irányítja. A kitüntetett az Apáczai Csere János Pedagógus Ház létrejöttéről beszélt, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, családjának, mentorainak és munkatársainak. „Nehéz elfogultság nélkül erről a munkáról beszélnem. Számomra különös jelentőséggel bír az oktatás, nevelés, mert generációkon át valahol összenőtt velem, a családommal, a közeli és távoli múltunkkal” – fogalmazott. Székelyföldi díjazottak A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült Feszt György, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott tanszékvezető professzora és Jakab Sámuel, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar nyárádszeredai levelező tagozatának vezetője, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át Baricz Lajos szentszéki tanácsos, marosszentgyörgyi lelkész, Bodolai Gyöngyi újságíró, szerkesztő (Népújság), valamint a Magyar Arany Érdemkeresztet Hegedűs Ferenc kézdivásárhelyi vállalkozó. A csíkszeredai Lázár Házban tartott esemény ünnepélyességét a Codex együttes és a marosszentgyörgyi énekesek, zenészek, valamint Kosztándi Zsolt színész szavalata emelte. Péter Beáta Székelyhon.ro 2015. szeptember 21.Népviseletbe öltözött a Homoród menteAz oklándi egyházközség adott otthont az elmúlt hétvégén immár második alkalommal megrendezett Homoród menti népviseleti találkozónak. Az érkezőket a falu tájházának udvarán a helybéli asszonyok által készített hagyományos, kemencében sült kiflivel és vackorpálinkával fogadták a szervezők, akik a bejelentkezés után örömmel vették tudomásul, hogy tizenhét településről – Kápolnásfaluból, Szentegyházáról, Lövétéről, Almásról, Oklándról, Újfaluból, Székelyzsomborról, Darócról, Jánosfalváról, Városfalváról, Szentpálról, Recsenyédről, Bágyból, Szentmártonból, Abásfalváról, Homoródkeményfalváról és Petekről – több mint kétszáz vendég érkezett. Az ünnepély ökumenikus istentisztelettel kezdődött: Kelemen Levente helyi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, az istentiszteleti szolgálatot pedig Simó Sándor unitárius esperes, Fülöp Szabolcs református lelkész, Tamás Huba római katolikus plébános és Kúnos Lajos evangélikus lelkész végezték, mindannyian kiemelve hagyományos értékeink megtartásának fontosságát. A vallásórás gyerekek az ároni áldást énekelték el, majd Cseke Miklós polgármester köszöntője után Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a rendezvény fővédnöke a népviseletek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta – számolt be lapunknak Kelemen Éva helyi szervező. Az ünnepi istentisztelet után a népes tömeg a falu központján vonult végig – két hagyományőrző lovas és az abásfalvi népi zenekar vezetésével érkeztek meg a művelődési házba. A folytatásban Szarka Gábor konzul köszöntötte a részvevőket, majd Salló Szilárd, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa tartott előadást a Homoród menti népviseletekről. A színpadon elhelyezett Kárpát-medencei népviseleteket a Jászberényből érkezett vendégek, Papp Imre és Péterbencze Anikó mutatták be, mezőségi tánccal színesítve előadásukat. A különböző falvak képviselői is bemutatták jellegzetes viseleteiket, beszélve arról is, hogy manapság milyen gyakran, illetve milyen alkalmakból öltik magukra ezeket. A találkozó a művelődési ház udvarán, közös ebéddel zárult. Székelyhon.ro 2015. október 4.Tőzsér Józsefre emlékeztekA 69. esztendős korában, két éve elhunyt Tőzsér József könyvkiadónak állítottak emléket szombaton a csíkszeredai Petőfi utcában található Kriterion Ház bejáratánál. A szép számban megjelenteket elsőként Veress Albert elmegyógyász főorvos, az emlékplakett állításának kezdeményezője köszöntötte. Tőzsér József, mint vidám, derűlátó, életszerető és jó humorú barát maradt meg emlékezetében, akit mindig életöröm és tenni akarás jellemzett. Antal Attila megbízott polgármester megítélése szerint sokakat összekötnek a Pro Urbe-díjas Tőzsér Józseffel folytatott közös munka élményei, az ünnepi könyvnapok, könyvbemutatók és megemlékezések alkalmával történt találkozások. „Hirdesse az emléktábla Csíkszereda polgárainak, mindazoknak akik erre sétálnak: járt itt előttünk valaki. Tőzsér József egyike volt azoknak, aki alakította a közösség életét a maga eszközeivel, tudásával és hitével. Emlékezzünk és emlékeztessünk!” – fogalmazott Antal Attila. Hodicska Tibor nyugalmazott bukaresti nagykövetet négy évtizedes barátság kötötte a 2013. október 7-én elhunyt Tőzsér Józsefhez. A nyugalmazott nagykövet Pomogáts Béla köszöntő sorait tolmácsolta, ugyanakkor felidézte, hogy Tőzsér József 60. születésnapján vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kiemelkedő munkásságáért. Szarka Gábor konzul úgy véli, Tőzsér József valódi mecénás volt, akinek a hiánya a mai napig érzékelhető, űrt hagyott maga után. Nagy lendülettel, elkötelezettséggel szolgálta a magyar nemzetet. „Ne csak emlékezzünk rá, hanem kövessük is jó példáját, az erdélyi irodalom és művészet támogatását!” – kérte a jelenlévőktől a konzul. Székedi Ferenc publicista, a Kriterion Alapítvány kuratóriumi tagja emlékeztetett: 1991-ben Domokos Gézával együtt Tőzsér József hozta létre a Kriterion Alapítványt, jelentős szerepe volt abban, hogy az intézmény a későbbiekben Bukarestből Csíkszeredába helyezte át székhelyét, hogy művelődési központként itt jött létre a Kriterion Ház és a kapcsolat kölcsönös maradt, hisz az Alapítvány és nyomdája, az Alutus mindvégig támogatta kiadói elképzeléseit. Sarány István publicista a Pallas-Akadémia Kiadónál végzett titáni munkát elevenítette fel: arra a „könyves emberre” emlékezett, aki a könyvkereskedés világából érkezett a kiadói világba, és olyan céget alapított és működtetett, amely az új világ lehetőségeit kihasználva a hazai könyvtermés mintegy ötödét adta. Két évtized alatt a Pallas-Akadémia Kiadó Tőzsér József vezetésével mintegy 650 művet jelentetett meg. Tőzsér József arcképét Sárpátki Zoltán szobrászművész mintázta meg, Lázár István mérnök gondoskodott a bronzban való kiöntésről, a plakett alapjául szolgáló márványtáblát Dóczy András szobrászművész biztosította. A domborművet Kozma Mária író, Tőzsér József özvegye és a kezdeményező Veress Albert leplezte le, majd elhelyezték alája az emlékezés koszorúit. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2015. október 15.Átadták a Székelyföld folyóirat díjaitA VI. Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében a Székelyföld kulturális folyóirat idei díjait csütörtökön adták át a csíkszeredai Székelyföld Galériában. A tizennyolc évvel ezelőtt alapított folyóirat nevében házigazdaként Lövétei Lázár László főszerkesztő köszöntötte a díjazottakat, valamint a megjelenteket és a támogatókat. Szarka Gábor konzul, Magyarország csíkszeredai Főkonzulátusának nevében köszöntötte a díjazottak mellett a Székelyföld szerkesztőit, akik „születésnapjuk alkalmából nem ajándékot várnak el, hanem ajándékot adnak munkatársaiknak”. Idén Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista illetve Borsodi L. László költő, kritikus, a Márton Áron Főgimnázium magyar szakos tanára részesült Székelyföld-díjban a folyóiratban megjelent írásaiért. A nem székelyföldi alkotónak járó Székely Bicskarend Díjat Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze vehette át. A Szabó Gyula emlékdíjat Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere adta át Adorjáni Anna írónak. Az ünnepelteket a Székelyföld periodika szerkesztői – Molnár Vilmos, Fekete Vince és Lövétei Lázár László – méltatták, a Székely Bicskarend adományozó levelét György Attila olvasta fel. A Székelyföld-díjjal kitüntetett Borsodi L. László elmondta, 2003 körül jelent meg az első kritikája, ám a Székelyföldhöz való kötődése még korábban kezdődött, ami elsősorban Fekete Vince költőnek köszönhető. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki Molnár Vilmosnak a baráti biztatásokért, valamint a teljes szerkesztőségnek, hogy írásait méltónak találták a megjelenésre. Iochom Zsolt Székelyhon.ro 2015. október 16.Átadták a Székelyföld folyóirat díjaitA VI. Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében a Székelyföld kulturális folyóirat idei díjait csütörtökön adták át a csíkszeredai Székelyföld Galériában. A tizennyolc évvel ezelőtt alapított folyóirat nevében házigazdaként Lövétei Lázár László főszerkesztő köszöntötte a díjazottakat, valamint a megjelenteket és a támogatókat. Szarka Gábor konzul, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának nevében köszöntötte a díjazottak mellett a Székelyföld szerkesztőit, akik „születésnapjuk alkalmából nem ajándékot várnak el, hanem ajándékot adnak munkatársaiknak”. Idén Obrusánszky Borbála néprajzkutató, orientalista illetve Borsodi L. László költő, kritikus, a Márton Áron-gimnázium magyar szakos tanára részesült Székelyföld-díjban a folyóiratban megjelent írásaiért. A nem székelyföldi alkotónak járó Székely Bicskarend Díjat Szepesi Attila Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze vehette át. Az ígéretes pályakezdőknek járó Szabó Gyula Emlékdíjat Rigó Mihály, Homoródalmás polgármestere adta át Adorjáni Anna írónak. Az ünnepelteket a Székelyföld periodika szerkesztői – Molnár Vilmos, Fekete Vince és Lövétei Lázár László – méltatták, a Székely Bicskarend adományozólevelét György Attila szerkesztő olvasta fel. A Székelyföld-díjjal kitüntetett Borsodi L. László elmondta, 2003 körül jelent meg az első kritikája, ám a Székelyföldhöz való kötődése még korábban kezdődött, ami elsősorban Fekete Vince költőhöz fűződő barátságának köszönhető. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki Molnár Vilmosnak a baráti biztatásokért, valamint a teljes szerkesztőségnek, hogy írásait méltónak találták a megjelenésre. Iochom Zsolt Krónika (Kolozsvár) 2015. október 25.Fókuszban a magyar alaptörvényAz új magyar alkotmányról, valamint a magyar állampolgárok jogairól és kötelezettségeiről volt szó a Jogállami kerekasztal Erdélyben című beszélgetésen péntek délután a székelyudvarhelyi MÜTF Oktatási Központban. Az előadás-sorozat előtt Juhász Imre alkotmánybíró a sajtó képviselőinek elmondta, fontosnak tartja, hogy új alaptörvény született és lépett hatályba 2012-ben Magyarországon. „A korábbi toldozott-foltozott gyökerében mindenképpen kommunista alkotmány volt. Az új alaptörvényt már a tervezési és előkészítési folyamatban sok támadás érte, ez pedig nem csitult a hatályba lépését követően sem. Éppen ezért gondoltuk, hogy útjára indítunk egy kerekasztal-beszélgetést és előadás-sorozatot, amelyen elmondhatjuk, hogy mit gondolunk erről jogászként és állampolgárként” – magyarázta Juhász Imre. Tordáné Petneházy Judit, az egyesület alelnöke elmondta, a 2013-ban indított előadás-sorozatot előbb magyarországi településeken, majd Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön rendezték meg. „Az alaptörvény sok újdonságot hozott a jelenlegi határokon kívül élő magyarságnak is, ugyanis ez egész más szintű felelősséget ír elő Magyarországnak a határon túli magyarságot illetően. Az alaptörvény hangsúlyozottan a nemzet egységének gondolatából indul ki, úgy vélem, ezt mindenképp tolmácsolni illik” – érvelt az alkotmánybíró, hogy miért aktuális a rendezvény az erdélyiek számára is. Mint elmondta, az alaptörvény hátteret nyújt a kettős állampolgárság kérdésének is, így az eddig lezajlott erdélyi kerekasztal-beszélgetéseken főként konkrét kérdések foglalkoztatták az érdeklődőket. Egyebek közt a szimbólumhasználat is felmerült, s mivel a magyar alaptörvény nem tud választ adni erre a kérdésre, ilyen esetben nemzetközi jogi szempontból közelíti meg a lehetőségeket az alkotmánybíró, uniós vagy európai tanácsi viszonylatban keresi a választ. Az előadás-sorozatban egyébként Rubold Ödön Jászai Mari-díjas színművész is közreműködött, ő az alkotmány bevezető részét, a nemzeti hitvallást olvasta fel, a kultúra szempontjából is megközelítve az alaptörvényt. A színész suttogó propagandának nevezte a kezdeményezést, melynek révén sokkal jobban eljut az alkotmány jelentősége az emberekhez. A székelyudvarhelyi rendezvényen Szarka Gábor konzul is jelen volt, és rámutatott, hogy a magyar állampolgárság felvétele nem más, mint a magyar nemzet közjogi egyesítése. Az eseményt Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és a MÜTF szervezte. Veres Réka Székelyhon.ro 2016. február 11.Csodasarkok Erdővidékre (Miénk a város vetélkedő)A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által külhoni magyar óvodások és kisiskolások számára tavaly meghirdetett Miénk a város játékos vetélkedőn háromezernél többen vettek részt, ám Kárpát-medencei viszonylatban mindössze ötvenen kapták meg a százezer forint összértékű, könyvekből, fejlesztő- és társasjátékokból álló Csodasarkot. Az Erdélybe jutott harmincegy díjból több is Erdővidékre került. Szarka Gábor konzul hétvégén Nagyajtán a Kriza János Általános Iskola II. osztályos tanulójának, Molnos Adrienn Katalinnak és Bardocon a Benkő József Általános Iskola IV. osztályos diákjának, Tokos Kincsőnek adta át jutalmukat, a közösségük által használható Csodasarkot, további két tanuló, a II. osztályos Tokos Dorottya, illetve a nagycsoportos Tokos Andrea könyvjutalomban részesült. Molnos Adrienn Katalin édesanyja, Molnos Ildikó elmondta: a felhívásra az interneten bukkant rá, majd rákérdezett lányánál, részt akar-e venni olyan versenyen, melyen dolgozni kell, de a nyeremény nem kizárólag az övé lesz, hanem meg kell osztania társaival. Kislánya igent mondott a kihívásra, s jó szívvel oldotta meg a naponta érkező feladatokat, válaszolt a kvízkérdésekre, rajzolt, gyurmázott és fogalmazást írt. „Jó érzés volt látnom, hogy az alig nyolcesztendős lányom milyen komolyan áll hozzá a feladathoz, s dolgozik kitartóan diáktársai érdekében. Nagy volt az öröm akkor is, amikor decemberben megkaptuk az értesítést, hogy mi is a jutalmazottak közé kerültünk, s akkor is, amikor megérkeztek az ajándékok – biztos vagyok benne, sokak lelik örömüket a hétvégén átvett Csodasarkokban” – nyilatkozta Molnos Katalin. Hecser László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. február 23.Több tízezren olvasnak fel egy időben a világon Tamási Áron műveibőlEgyszerre olvas fel nyilvánosan kedden a világ 9 országában közel 39 ezer résztvevő Tamási Áron műveiből a VIII. Nemzetközi felolvasó maratonon. Az ötlet 8 éve Székelyudvarhelyről, László Judit zenetanár-művelődésszervezőtől indult el, és a közösségi összetartozás erejét hivatott növelni. Csíkszeredában nyitották meg kedden egy órától a világszerte évente megszervezett felolvasó maratont, amelyen halála 50 éves évfordulóján idén Tamás Áron műveiből olvasnak fel a világ 9 országában, 170 településen. A regisztráltak száma szerint közel 39 ezren olvasnak fel az Ábel-regények szerzőjének írásaiból – tájékoztatott a főszervező Kájoni János megyei könyvtár osztályvezetője. Kopacz Katalin elmondta, Csíkszeredában idén négyezren jelentkeztek a maraton, ez a legnagyobb regisztrált szám a rendezvénybe bekapcsolódó városok közül. Hargita megyében összesen 19 ezren regisztráltak február 21-ig, ez megyék szintjén a legtöbb, nyilván, a szám mindenütt magasabb is lehet estére. Az osztályvezető érdekességként megemlítette: idén Belgiumban is két helyszínen olvasnak fel, a brüsszeli Magyar Házból és Sógor Csaba európai parlamenti képviselő irodájából is több tucatnyian regisztráltak. Az ötlet, hogy egy magyar szerző műveiből az egész világon, nyilvánosan tartsanak felolvasást, László Judittól, a székelyudvarhelyi Forrásközpont egykori munkatársától származik. A szándék szerint a közös felolvasás az összetartozást erősíti. Az első évben 1700-an kapcsolódtak be, a résztvevői rekord eddig a tavalyi negyvenezer fő volt. Tamási-hangfelvételt is meghallgattak „Az ízes magyar szavak a könyvekben laknak” – mondta a csíkszeredai nyitányon Szarka Gábor konzul, aki szerint az olvasás a fantázia erősítésére is kiváló, és ha olvasunk, saját filmünk rendezői is vagyunk. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkaközössége is bekapcsolódott a csíkszeredai maratonba, amelynek a Petőfi Sándor általános iskola V.-VI. osztályos diákjai voltak az első diák felolvasói. De hangfelvételről magát Tamásit is hallhatta pár percig a közönség. A felnőttek közül Lövétei Lázár László, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője indította a sort, megköszönve a szervezőknek, hogy Tamásira esett a választás, aki a szerkesztőség számára „az alfa”. Hagyományosan az aktuális szerző fényképével és adataival ellátott, dekoratív könyvjelzőt is kapnak a felolvasók. A Kájoni Könyvtár emellett Tamási műveiből és a róla szóló kiadványokból kiállítással készült. Érdekes összeolvasni az életrajzi forrásokat, dokumentumokat is tartalmazó kötetekből, hogy az író neve eredetileg Tamás János volt, az „i” betűt pedig szerzőként vette fel, miként azt a farkaslaki Tamások családjából kikerült diplomások tették. A felolvasáshoz a helyszíneken csatlakozni kívánóknak a helyszíni szervezőkkel kell egyeztetniük – a rendezvény 18 órakor zárul. 2014 óta a Kájoni János Megyei Könyvtár a rendezvény főszervezője. A nemzetközi felolvasó maratonhoz bárhol a világon csatlakozni lehet, egyénileg és csoportosan is. Eddig választott szerzők: Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond és Kányádi Sándor és Tamási Áron. 2016-ban regisztráltak, országok szerint: 1. Románia: 32. 400 felolvasó – 16 megye – 133 település – 210 intézményben 2. Magyarország: 4495 felolvasó– 22 település – 20 intézmény és magánszemélyek 3. Felvidék : 662 felolvasó – 7 település – 7 intézmény 4. Kárpátalja: 372 felolvasó – 4 település – 4 intézmény 5. Belgium: Brüsszel 25 felolvasó – 1 település – 2 intézmény 6. Írország: Dublin - nincs pontos adat a résztvevőkről 7. Németország: Bad König – 1 résztvevő 8. USA: Los Angeles, Cleveland 61 felolvasó – 2 település – 3 intézmény (Magyar Kulturális Szövetség, Bocskai Rádió, Cleveland magyar iskola) 9. Dánia: Kolding 2 felolvasó – 1 település Gellért Edit. maszol.ro 2016. május 6.Könyvek garmadája CsíkszeredábanA Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásáron 28 kiadó kínálja kiadványait, valamint számos író-olvasó találkozót is tartanak szerzőkkel és szerkesztőkkel. Megnyílt a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában az első Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár. Az Expo-Har és a Media Proinc szervezte – társszervezésben a Csíkszereda Polgármesteri Hivatallal, Hargita Megye Tanácsával és a Hargita Megyei Kulturális Központtal, valamint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusával – szervezett vásáron számos kiadó könyvét meg lehet vásárolni, ugyanakkor író-olvasó találkozókat is szerveznek. „A könyvnek nagy tisztelete és szeretete van Csíkszeredában, a könyvvásár sikerével az i-re teheti fel a pontot” – fogalmazott a megnyitón Szarka Gábor konzul. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója bátor lépésnek nevezte a könyvvásár megszervezését. A csütörtökön kezdődött Hargita Megyenapok főszervezőjeként elmondta, a tizenkettedik megyenapoknak nem is lehetett volna méltóbb indítást adni, mint egy ilyen rangos és színvonalas rendezvény megnyitójával. A könnyvásárt Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere nyitotta meg. „Csíkszereda megérdemel egy ilyen rendezvényt, és bevallottan nemcsak egy hagyományos könyvvásárt terveztünk, hanem szerettük volna felöltöztetni minden olyan járulékos rendezvénnyel, amitől ez élő, kedves, szeretik az emberek, és talán támogatják azt, hogy a továbbiakban folytatása legyen.” A vásár pénteken, szombaton, valamint vasárnap délelőtt 10 és délután 7 óra között látogatható. A programokról bővebben a rendezvény Facebook-oldalán is lehet tájékozódni. Péter Beáta | Székelyhon.ro 2016. május 14.Lelki közösséggé fejlődtek a zarándokokHárom zarándokvonat hozta el több mint kétezer utasát idén a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Élményekkel gazdagodva, lelkileg feltöltődve, az összetartozás örömét megtapasztalva jöttek a Szűzanyához. Szombat reggel először a Gyergyószentmiklósról érkező Boldogasszony zarándokvonat futott be a csíkszeredai vasútállomásra, utasait Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Szarka Gábor konzul köszöntötte. „Az út nem egy egyszerű vonatozás, hanem egy lelki közösséggé való fejlődés volt” – mondta a konzul, emlékeztetve arra, hogy a csíksomlyói nyeregben mindig jó megtapasztalni, milyen jó együtt lenni magyarként és keresztényként. „Az önök utazása a nemzeti összetartozást is jelképezi, hisz magyar nemzetünk erejét és összetartozását növeli. Útjuk során a megállók azt szolgálták, hogy hitet, reményt és szeretetet adjunk egymásnak. Minderre nagy szükség van most, amikor az itt élő magyaroknak naponta kell megküzdeniük azért, hogy használhassák anyanyelvüket, szimbólumaikat, és megvédjék saját igazukat” – mutatott rá Szarka Gábor. A konzul kérte a zarándokokat, emlékezzenek meg Márton Áron püspökről is, aki 120 éve született Csíkszentdomokoson, és akinek köztéri szobrát vasárnap avatják fel Csíkszeredában. Egyúttal arra is kérte őket, Csíksomlyón azért is imádkozzanak, hogy Európa térjen vissza keresztény gyökereihez. A vonattal érkezett zarándokoknak Darvas-Kozma József főesperes, a csíkszeredai Szent Kereszt templom plébánosa elevenítette fel röviden a csíksomlyói kegyhely történetét, majd imájában arra kérte a mindenható Istent, hogy segítse útjukat, és örömmel érkezzenek meg zarándoklatuk céljához, a csíksomlyói Szűzanyához. Egy órával később érkeztek be a vasútállomásra a Szent Márton-mozdony húzta Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors szerelvényei, amelyek Alcsík és Felcsík településeiről hozták az ott elszállásolt zarándokokat. Az utasok zászlók alá sorakozva indultak Csíksomlyóra. „Nagyon szép volt az út, én most vagyok másodszor itt. Ide érdemes volna mindig eljönni” – mondta kérdésünkre a Borsod megyéből érkezett Harkály Endréné. A szegedi Földesi Árpád nyolc éve volt utoljára a búcsún, ez volt az első útja a zarándokvonattal. „Szép volt, érdekes volt, volt benne minden, ami egy zarándokúthoz kell” – vélekedett. „Tíz évvel ezelőtt voltam már itt. Nagyon jó volt az utazás, ez volt az első alkalom, hogy a zarándokvonaton utaztam. Olyan jó látni együtt a magyarokat, és mindenkit, aki részt vesz a zarándoklaton. Nagyon jó látni, hogy mindenki örül, hogy itt lehet, és lelkileg feltöltődik. Ebben szerettem volna részt venni” – osztotta meg gondolatait az Egyesül Államokból, Floridából érkezett Apáthy László. Kovács Attila Székelyhon.ro 2016. május 26.Tamási Áronra, „a lélek nagy írójára” emlékeztekHalálának ötvenedik évfordulója alkalmából szavalattal, énekkel és beszédekkel emlékeztek meg Tamási Áronról Farkaslakán. Szülőfalujának temploma mögött, két cserefa közt álló sírjánál tisztelegtek csütörtökön munkássága és öröksége előtt. A farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület és a helyi polgármesteri hivatal közös, Együtt Tamási Áronnal ötven év után is című rendezvénysorozatának nyitóeseménye volt a csütörtöki megemlékezés. Kovács Lehel farkaslaki polgármester felhívta a figyelmet a falu híres szülöttjének örökségére, amely előtt szerinte úgy lehet legjobban leróni a tiszteletet, ha olvassák, beszélnek róla. „Tamási Áron: nevében elöl a családnév, utána a személynév. Nem minden névnél van ez így, elöl a család, a közösség, és csak utána a személy, az ego. A magyar nevek ilyenszerű jelzését vajon gyakoroljuk-e? Falunk nagy szülötte kimagaslóan gyakorolta, ezért lett Farkaslaka zarándokhely” – hangzott el Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egyesület elnökének megemlékező beszédében. Szerinte a Tamási-mű csodája a szerző hiteles megfogalmazásában és örökérvényű gondolataiban jelenik meg, ezek mindenkinek szólnak. „Ő a lélek nagy írója volt, sok írása közül a lélek körüliek talán a legnemesebbek” – mondta. A megemlékezésen beszédet mondott Fekete Vince a Magyar Írószövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligájának képviseletében, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Szarka Gábor konzul, valamint a történelmi egyházak képviselői. Az esemény végén az egybegyűltek koszorúkat helyeztek el az író nyughelyére. Bejárják a Tamási-emlékhelyeket Pénteken délelőtt tíz órától Tamási szülői házától indul egy séta, amelyen a Tamási-emlékhelyeket járják be, délután ötkor megnyitják Jakab György fa- és csontfaragó kiállítását az író egykori elemi iskolájában, este nyolctól pedig az Ábel a rengetegben című játékfilmet vetítik a művelődési házban. Szombaton délelőtt tizenegy órától Czigány Zoltán Tamási testvéreinél című dokumentumfilmjét mutatják be a művelődési házban, délután négytől emlékmisét tartanak a farkaslaki római katolikus templomban, majd fél hatkor a kultúrcsűrben megnyitják Váradi Péter Pál és Lővey Lilla Székelyföld 1000 pillanata című fotókiállítását. Veres Réka Székelyhon.ro lapozás: 1-30 | 31-42
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
